Az ETF befektetés egyre népszerűbb azok körében, akik hosszabb távon szeretnének pénzt félretenni, de nem akarnak egyesével részvényeket válogatni. Elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában azonban az ETF lényege egyszerű: egy csomagban vásárolhatunk meg sok különböző befektetést.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kockázatmentes lenne. Az ETF árfolyama ugyanúgy emelkedhet és csökkenhet, mint más tőzsdei eszközöké, ezért kezdőként különösen fontos megérteni, mibe kerül a pénzünk.
Mi az az ETF?
Az ETF az angol Exchange Traded Fund rövidítése, magyarul tőzsdén kereskedett alapként szokták emlegetni. A lényege, hogy egy befektetési alaphoz hasonlóan több értékpapírt, például részvényeket vagy kötvényeket tartalmazhat, de a tőzsdén ugyanúgy lehet vele kereskedni, mint egy részvénnyel.
Egy egyszerű példa: ha valaki egy világpiaci részvény ETF-et vásárol, akkor nem egyetlen cég teljesítményétől függ a befektetése, hanem akár több száz vagy több ezer vállalat árfolyammozgásától. A BUX ETF például a magyar BUX index teljesítményét követi – írja a BÉT.
Hogyan működik az ETF befektetés?
Az ETF-ek többsége valamilyen indexet követ. Ez lehet például egy amerikai részvényindex, egy európai részvénypiac, egy globális részvénykosár vagy akár kötvényeket tartalmazó mutató is. A befektető ilyenkor nem azt próbálja kitalálni, melyik egyedi részvény lesz a nyerő, hanem egy egész piac vagy szektor teljesítményéből részesedik.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a befektető értékpapírszámlán keresztül ETF-et vásárol. Az ETF árfolyama napközben változhat, vételi és eladási ára van, a befektetés értéke pedig a mögöttes eszközök teljesítményétől függ. Ha az ETF-ben szereplő részvények vagy kötvények értéke nő, az ETF árfolyama is emelkedhet; ha esnek, a befektető veszteséget is elszenvedhet.
Miért szeretik sokan az ETF-eket?
Az ETF egyik legnagyobb előnye az egyszerűség. Egyetlen vásárlással szélesebb kitettséget lehet szerezni, mint egy darab részvény megvételével. Ez kezdőknek azért lehet vonzó, mert csökkentheti az egyedi vállalati kockázatot, vagyis nem egyetlen cég sikerén vagy bukásán múlik minden.
A másik gyakori érv a költség. Sok passzív ETF alacsonyabb éves díjjal működik, mint az aktívan kezelt befektetési alapok jelentős része. Ez hosszú távon sokat számíthat, mert a költségek minden évben csökkentik a befektetés tényleges hozamát. Fontos azonban megnézni a teljes költségmutatót, a vételi-eladási árkülönbséget, a brókeri díjakat és devizaváltási költségeket is.
Milyen kockázatai vannak?
Az ETF nem bankbetét, és nem garantált hozamú termék. Az árfolyama akár jelentősen is ingadozhat, különösen részvény ETF-ek esetében. Egy globális részvénypiaci visszaesésnél még a jól diverzifikált ETF-ek értéke is csökkenhet.
Kockázatot jelenthet a devizaárfolyam is. Sok népszerű ETF euróban vagy dollárban érhető el, miközben a magyar befektető forintban gondolkodik. Ha a forint erősödik vagy gyengül, az a befektetés forintban számolt értékét is befolyásolhatja. Emellett figyelni kell arra is, hogy az ETF fizet-e osztalékot, vagy automatikusan újrabefekteti azt.
Az MNB befektetői tájékoztatóiban rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy pénzügyi termék választása előtt érdemes megismerni a kockázatokat, a költségeket és a szolgáltató hátterét – írja az MNB.
Kinek lehet jó választás az ETF?
Az ETF elsősorban azoknak lehet érdekes, akik hosszabb távon gondolkodnak, és nem napi kereskedéssel szeretnének pénzt keresni. Egy kezdő befektető számára különösen hasznos lehet, ha először egyszerű, szélesen diverzifikált ETF-eket ismer meg, például globális részvény- vagy kötvényalapú termékeket.
Fontos, hogy a befektetés összege igazodjon a személyes pénzügyi helyzethez. Vésztartalék nélkül nem érdemes kockázatosabb eszközökbe tenni a megtakarítást, mert ha hirtelen szükség van a pénzre, egy rossz piaci időszakban veszteséggel kellhet eladni.
Mire figyeljen egy kezdő ETF-vásárlás előtt?
Érdemes először azt tisztázni, milyen célra gyűjtünk: nyugdíjra, lakásra, hosszú távú vagyonépítésre vagy csak általános megtakarításra. Minél hosszabb az időtáv, annál jobban lehet kezelni az árfolyam-ingadozásokat, de ez sem szünteti meg a kockázatot.
Kezdőként különösen fontos átnézni, milyen indexet követ az ETF, mekkora az éves költsége, milyen devizában kereskedik, osztalékfizető vagy újrabefektető típus-e, és mekkora benne a vagyon. Nem árt azt sem ellenőrizni, hogy a termék európai, UCITS szabályozású ETF-e, mert ez sok magyar befektető számára elérhetőbb és átláthatóbb forma lehet.