A magasabb nyugdíj sok dolgozó célja, de kevesen foglalkoznak vele időben. Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj összege majd automatikusan követi az utolsó fizetést, pedig a magyar nyugdíjszámítás ennél jóval összetettebb. A későbbi nyugdíj elsősorban a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresettől és a megszerzett szolgálati időtől függ, vagyis évtizedek döntései jelennek meg egyetlen havi összegben.
A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározott százaléka, a százalékos mérték pedig a figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek számától függ – írja a Magyar Államkincstár. Ezért ha valaki magasabb nyugdíjat szeretne, annak nemcsak nyugdíj előtt pár évvel, hanem már aktív dolgozóként is figyelnie kell a bejelentett jövedelemre, a szolgálati időre és a saját nyugdíjcélú megtakarításra.
Mitől függ leginkább a későbbi nyugdíj?
A nyugdíj összegét alapvetően két nagy tényező határozza meg: mennyi volt a nyugdíj alapjául szolgáló kereseted, és mennyi szolgálati időt szereztél. Leegyszerűsítve: minél magasabb volt hosszú távon a hivatalosan bejelentett jövedelmed, és minél több elismert szolgálati éved van, annál jobb eséllyel számíthatsz magasabb nyugdíjra.
A szolgálati idő azért fontos, mert meghatározza, hogy az átlagkereseted mekkora százaléka lesz a nyugdíj. A Magyar Államkincstár táblázata szerint 15 év szolgálati időnél az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lehet a nyugdíj, majd ez az arány a szolgálati évek számával emelkedik, 50 év vagy annál több szolgálati idő esetén pedig 100 százalék – írja a Magyar Államkincstár.
A bejelentett jövedelem az egyik legfontosabb tényező
A magasabb nyugdíj egyik legfontosabb alapja a hivatalos, bejelentett jövedelem. Ha valaki évtizedeken át minimálbérre volt bejelentve, miközben a fizetése egy részét zsebbe kapta, az rövid távon több kézhez kapott pénznek tűnhetett, de hosszú távon alacsonyabb nyugdíjat eredményezhet. A nyugdíjrendszer ugyanis nem a ténylegesen elköltött pénzt, hanem a járulékalapot képező kereseteket veszi figyelembe.
Ez különösen fontos vállalkozóknál, részmunkaidős dolgozóknál, alkalmi munkásoknál és azoknál, akik gyakran váltanak jogviszonyt. Ha a hivatalos jövedelem tartósan alacsony, akkor a későbbi nyugdíj is alacsonyabb lehet. Ezért a magasabb nettó fizetés ígérete nem mindig jó üzlet, ha közben a bejelentett bér alacsony marad.
Szolgálati idő: minden év számíthat
A szolgálati idő nemcsak azt dönti el, hogy valaki jogosult-e nyugdíjra, hanem azt is, hogy mekkora arányban kapja meg a nyugdíj alapját képező átlagkeresetet. Teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő kell, résznyugdíjhoz legalább 15 év, de a magasabb nyugdíjhoz jellemzően ennél jóval hosszabb munkában töltött időre van szükség.
Ezért érdemes időben ellenőrizni, hogy minden munkaviszony, vállalkozói időszak és járulékfizetéssel járó jogviszony rendben szerepel-e a nyilvántartásban. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerv a biztosított közreműködésével tisztázza a szolgálati időt, a jogosultsági időt és a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelmeket – írja a Magyar Államkincstár.
Ellenőrizd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartást
A magasabb nyugdíj egyik legfontosabb lépése nem befektetés, hanem ellenőrzés. Ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban hiányzik egy régi munkaviszony, vállalkozói időszak vagy kereseti adat, az később csökkentheti a megállapított nyugdíjat. Éppen ezért nem érdemes megvárni a nyugdíj előtti utolsó éveket.
A Magyar Államkincstár oldalán elérhetők a nyugdíjbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó ügyek, például az adategyeztetési eljárás, a nyilvántartási kivonat és a társadalombiztosítási egyéni számla is – írja a Magyar Államkincstár. Ha eltérést találsz, érdemes időben rendezni, mert egy több évtizeddel korábbi munkaviszony igazolása később már sokkal nehezebb lehet.
Nyugdíjkorhatár utáni munka: mikor növelheti az összeget?
Aki még nem kérte a nyugdíj megállapítását, és a korhatár betöltése után tovább dolgozik, annak bizonyos esetekben kedvezőbb lehet a későbbi nyugdíja. Ennek oka, hogy tovább nőhet a szolgálati idő, és a kereseti adatok is befolyásolhatják a számítást. Ez azonban nem mindenkinél ugyanúgy térül meg, ezért érdemes előzetesen kalkulálni.
Más a helyzet akkor, ha valaki már nyugdíjasként dolgozik. A saját jogú nyugdíjas munkavállaló keresete után főszabály szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, így ez a munka általában nem épít további nyugdíjjogosultságot. Vagyis nyugdíjasként dolgozni jó lehet a havi bevétel növelésére, de nem feltétlenül emeli a már megállapított nyugdíjat.
Hiányzó szolgálati idő: van, amikor rendezhető
Előfordulhat, hogy valakinek kevés szolgálati ideje van, vagy néhány év hiányzik a kedvezőbb nyugdíjhoz. Bizonyos esetekben lehetőség lehet szolgálati idő szerzésére megállapodással, de ez nem általános csodamegoldás, és nem mindenkinek éri meg. A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a hiányzó szolgálati idő, legfeljebb öt év megszerzése céljából bizonyos feltételekkel megállapodás köthető, a minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével – írja a Magyar Államkincstár.
Ez különösen azoknál lehet érdekes, akiknek a jogosultsághoz vagy egy kedvezőbb szolgálatiidő-sávhoz hiányzik rövid idő. Mielőtt valaki ilyen megállapodást kötne, érdemes utánaszámolni, mennyibe kerülne, mennyivel növelheti a nyugdíjat, és valóban megtérülhet-e az adott élethelyzetben.
Vállalkozóként különösen fontos a járulékalap
Vállalkozóknál a magasabb nyugdíj kérdése különösen érzékeny. Sok vállalkozó igyekszik optimalizálni az adó- és járulékterheket, ami rövid távon érthető, de hosszú távon alacsonyabb nyugdíjat eredményezhet. Ha valaki éveken át nagyon alacsony járulékalap után fizet, akkor a nyugdíj alapjául szolgáló kereseti adatok is alacsonyabbak lehetnek.
Ez nem azt jelenti, hogy minden vállalkozónak automatikusan magasabb járulékalapot kell választania, de tudatos döntést kell hozni. A kérdés nemcsak az, hogy idén mennyi közterhet fizetsz, hanem az is, hogy 10–20 év múlva milyen nyugdíjra számíthatsz. Egyéni vállalkozóknál, Kft.-tulajdonosoknál, átalányadózóknál és más speciális jogviszonyoknál érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval külön átbeszélni a nyugdíjhatást.
Saját nyugdíjmegtakarítás: az állami nyugdíj mellé kellhet
A későbbi nyugdíj tényleges szintjét nemcsak az állami nyugdíj, hanem a saját megtakarítás is meghatározhatja. Ha valaki magasabb nyugdíjas életszínvonalat szeretne, érdemes időben nyugdíjcélú megtakarítást indítani. Ilyen lehet az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás, a NYESZ, a TBSZ, állampapír, ETF vagy más hosszú távú befektetés.
A saját megtakarítás előnye, hogy nem kizárólag az állami rendszerre épít. Ha valaki 30–40 évesen kezdi, kisebb havi összeggel is jelentős tartalékot építhet. Ha viszont csak nyugdíj előtt pár évvel indul, sokkal nagyobb befizetés kell ugyanahhoz az eredményhez. A kulcs az idő és a rendszeresség.
Önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás?
A három legismertebb nyugdíjcélú megtakarítás eltérő logikával működik. Az önkéntes nyugdíjpénztár egyszerűbb, pénztári rendszerű forma, amely sokaknak jó belépő lehet. A NYESZ nagyobb befektetési szabadságot ad, de több hozzáértést igényel. A nyugdíjbiztosítás biztosítói termék, ahol a szerződéses feltételek, költségek és rugalmasság különösen fontosak.
A választásnál nem csak az adójóváírást kell nézni. Fontos a költség, a hozzáférhetőség, az időtáv, a befektetési kockázat és az is, mennyire szeretnél aktívan foglalkozni a pénzeddel. Aki egyszerűbb megoldást keres, annak az önkéntes nyugdíjpénztár kényelmes lehet. Aki tudatosabban választana befektetéseket, annak a NYESZ vagy TBSZ is érdekes alternatíva lehet.
Infláció: nem elég több forintot kapni
A magasabb nyugdíj kérdésénél nemcsak az számít, mennyi forint érkezik havonta, hanem az is, mit lehet abból megvenni. Ha az árak hosszú távon emelkednek, akkor a pénz vásárlóereje csökkenhet. Emiatt a saját megtakarításnál olyan megoldást érdemes keresni, amely hosszú távon esélyt ad az infláció legyőzésére.
Ez nem feltétlenül jelent magas kockázatot, de azt igen, hogy a nyugdíjcélú pénzt nem érdemes teljes egészében folyószámlán tartani évtizedekig. Rövid távú tartalékra jó lehet a könnyen hozzáférhető pénz, de hosszú távú nyugdíjcélra már tudatos befektetési stratégia kellhet.
Mi ronthatja a későbbi nyugdíjat?
A későbbi nyugdíjat jelentősen ronthatja a nem bejelentett munka, az alacsony bejelentett bér, a hosszú szolgálatiidő-kiesés, a rendezetlen külföldi munkavégzés, az alacsony vállalkozói járulékalap vagy az, ha valaki nem ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő adatait. Ezek közül sok csak évekkel később derül ki, amikor már nehezebb javítani.
Szintén hiba, ha valaki kizárólag az állami nyugdíjra számít, miközben magasabb életszínvonalat szeretne nyugdíjasként. A nyugdíjas évek pénzügyi biztonsága akkor erősebb, ha több pillérre épül: állami nyugdíjra, saját megtakarításra, rendezett szolgálati időre és lehetőség szerint adósságmentes időskorra.
Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni
Az egyik legnagyobb hiba, hogy valaki csak nyugdíj előtt néhány évvel kezdi el ellenőrizni az adatait. Ilyenkor már kevés idő marad a hiányzó dokumentumok pótlására, a szolgálati idő rendezésére vagy a saját megtakarítás érdemi felépítésére. Ugyanilyen hiba, ha valaki elfogadja az alacsony bejelentett bért a magasabb azonnali nettó miatt, de nem számol a nyugdíjhatással.
Sokan a nyugdíjcélú megtakarítást is halogatják. Mindig van fontosabb kiadás, lakás, autó, gyerek, felújítás vagy hitel, de a nyugdíj idővel biztosan közeledik. A legjobb stratégia az, ha már kisebb összeggel is elindul a megtakarítás, majd a jövedelem növekedésével fokozatosan emelkedik a befizetés.
A magasabb nyugdíj tudatos döntések eredménye
A magasabb nyugdíj nem egyetlen trükkön múlik. A legfontosabb a hivatalosan bejelentett jövedelem, a hosszabb és pontosan nyilvántartott szolgálati idő, a nyugdíjbiztosítási adatok ellenőrzése, valamint a saját nyugdíjcélú megtakarítás. Aki ezekkel időben foglalkozik, sokkal jobb helyzetből indulhat, mint aki csak a nyugdíjkérelem beadásakor szembesül a várható összeggel.
A későbbi nyugdíj növeléséhez először a nyilvántartott adatokat kell rendbe tenni, majd érdemes átgondolni a bejelentett jövedelmet, a szolgálati időt, a nyugdíjkorhatár utáni munkavégzés lehetőségét és a saját megtakarításokat. A nyugdíjas évek biztonsága nem az utolsó munkanapon dől el, hanem sok év tudatos pénzügyi döntéseiből épül fel.
